Emberi sorsokat ismerhet meg a munkája által a balassagyarmati fotóriporter

Torjay Attila az előadás során az eddigi munkásságának bemutatását követően megosztotta a résztvevőkkel, hogy szerinte miért éri meg ma fotográfus vállalkozóként dolgozni. Mivel anyagilag kevésbé éri meg fotósként dolgozni, ezért a rugalmas munkaidő, az exhibicionizmus és az elismerés mellett kiemelte, fontos számára, hogy rengeteg embert, sorsot ismerhet meg a munkája során. Ezután pedig beszélt a sajtófotózás előnyeiről és hátrányairól is.

– A sajtó az életet követi le, ezért gyakorlatilag megállás nélkül kell dolgozni. A hétfői újságot vasárnap kell összeállítani, és szombaton is témafelvétel van. Előfordult, hogy szilveszterkor még a bulikat, tűzijátékokat fotóztam, január 1-jén pedig már az év első babájához hívtak valamelyik kórházba – mondta Torjay Attila. Hozzátette: azonban a sajtófotózásnak is vannak hátrányai, ilyen például a sablonok szerinti dolgozás, a szabályok szerinti fotózás, amelyek kevés önmegvalósítással járnak.

Kifejtette továbbá, hogy egy fotó értékét azonban meghatározza az elkapott pillanat egyedisége, illetve az, hogy ez a kép mekkora érdeklődésre tart majd számot. Fontos továbbá a fotó technikai kivitelezése, az elkészítésére fordított idő, a munka és a fotózás körülményei, valamint a készítő személye is. Mindezt pedig különböző fotókkal bemutatva is alátámasztotta.

Az előadás során kitért a fotók, illetve a videók felhasználásának a szabályaira, köztük a személyiségi és a szerzői jogokra is.

– A képmással és a hangfelvétellel való visszaélés nemcsak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, hanem a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, például rejtett kamerával készít felvételt, vagy ha az illetőt erről nem tájékoztatja – fogalmazott Torjay Attila, aki a szerzői jogokkal kapcsolatban elárulta, hogy a szerző személyéhez fűződő jogait – mű nyilvánosságra hozatala, a név feltüntetése, a mű egységének védelme – nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

Ezután szólt a fotók felhasználásával kapcsolatos tévhitekről és kifogásokról is. Mint mondta: az internetre történő feltétel, elérhetővé tétel, netes megjelenítés a magyar szerzői jog rendszerében nem másolásnak – ahogy a törvény mondja, többszörözésnek – hanem nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, ami alól pedig sem a magyar, sem pedig az európai uniós szerzői jogszabályok sem engednek szabad felhasználási kivételt.

A fotóriporter az előadáson résztvevők számára az érintett témához kapcsolódóan több képet is mutatott, illetve az esemény végén a felmerülő kérdésekre is válaszolt.

Torjay Attila már gyermekként is érdeklődést mutatott a fotózás iránt, az első fényképezőgépét pedig még 1988-ban kapta a szüleitől. Majd 1997-től zenei magazinoknak fotózott, később az Ipoly Hírnök hetilapnál volt rovatvezető. 2005 májusában helyi újságírókkal elindították Nógrád vármegye első online hírportálját, a nogradportal.hu-t. Szintén ebben az évben vált a Palóc Krónika hetilap fotóriporterévé. 2017-től pedig egészen 2020-ig a Nógrád Megyei Hírlap fotóriportereként is tevékenykedett.