Fák szimbolizálják: a község minden négyzetmétere fontos Karancslapujtőn

„Aki fát ültet, bízik a jövőben” mottóval indította útjára erdősítési, fásítási programját az Agrárminisztérium, amelynek köszönhetően harminc facsemetével gazdagodott a település.

– A fa érték, ültetése és gondozása kifejezi a nemzedékek egymás iránti tiszteletét és jövőbe vetett hitét. Napjainkban kétszer annyi fát vágnak ki szerte a világban, mint amennyit elültetnek, miközben egyetlen ember éves oxigénszükségletének kielégítéséhez két kifejlett, egészséges fára van szükség – kezdte gondolatait Baksa Sándor a helyi Plánka-házban.

A község polgármestere hozzátette: jelenleg hazánk mintegy 22 százalékát borítja erdő. A faültetés azért fontos, mert Magyarország jelentős részén a talaj- és a klimatikus viszonyok alkalmasak a fásításra és az erdőtelepítésre. A fák és az erdőségek képesek mérsékelni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Ezért is kulcskérdés a klímaváltozás várható hatásait elviselő fafajok kiválasztása. Olyan csemetéket kell ültetni és nevelni, amelyek 50-100 év múlva is képesek lesznek a megváltozott klímában élni.

– Mivel járulnak hozzá a fák és az erdők a klímaváltozás káros hatásainak a csökkentéséhez? – tette fel a kérdést Baksa Sándor, amit rögtön meg is válaszolt. Egyrészt megkötik a szén-dioxidot, ami a klímaváltozás egyik fő okozója, kiszűrik a port és a szennyeződéseket a levegőből. Másfelől árnyalásukkal és párologtatásukkal hűtik a levegőt, szűrik és tisztítják a vizet, valamint folyamatosan termelik az oxigént, frissítik a környezetet.

– Azzal, hogy településünk minél több, egymástól távol eső pontjaira telepítettünk csemetéket, azt szeretnénk kifejezni, hogy a helyi önkormányzat számára községünk minden helye, minden négyzetmétere egyaránt fontos. Szeretnénk, hogy a tizennégy helyszínen elültetett csemeték összekössék a Karancslapujtőn élő embereket, továbbá még szorosabb közösséget kovácsoljanak a helyeikből. Természetesen nem volt lehetőségünk minden utcába, köztérre fát telepíteni, azonban arra kérem földijeimet, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb eső csemetét fogadják kicsit örökbe, vigyázzanak rá, ápolják, szárazságban locsolják. Tegyék mindezt gyermekeinkért, unokáinkért, a jövő generációjáért – emelte ki Baksa Sándor.

Kifejtette továbbá: nem véletlen, hogy a kenyér világnapjára szervezték ezt a faültetési programot. Életünk ugyanis mind a kenyér, mind a fák nélkül elképzelhetetlen lenne. Éppen ezért fontos, hogy megbecsüljük a kenyeret mint az emberi táplálék megtestesítőjét, és a fákat mint a tiszta levegőt önzetlenül ajándékozó élőlényeket – zárta gondolatait Baksa Sándor.

Ezt követően a helyiek a falu 14 különböző pontján elültették a 30 facsemetét. Mindezek után pedig a Folt és a Dűvő zenekar színvonalas műsorát tekinthették meg az érdeklődők a helyi Plánka-házban.

Régi hagyományt elevenítettek fel: gyermekszületéskor is ültettek

– Vidéken régi, szép szokás volt hajdanán, hogy a gyermek születésekor a szülők vagy a nagyszülők egy facsemetét helyeztek el a földben. A hagyomány szerint a csecsemőnek születés-, vagy sorsfát ültetett a család, a fiúknak almacsemetét, a lányoknak pedig körtét. Az így földbe kerülő fa összetett szimbólum, hiszen ugyanúgy gyökerezik a talajban, ahogy a gyermek a családban, ugyanolyan nagyra nő, mint a kis lurkó, és ugyanúgy kötődni fog mindig a földhöz, mint a szülői házhoz a gyermek és az unoka – mondta Baksa Sándor. – Célunk a hosszú távú, környezettudatos, a jövő nemzedékeiért felelősséget vállaló, a természethez érzelmileg kötődő mentalitásra való nevelés. Szeretnénk erősíti a lokálpatriotizmust, illetve a nemzettudatot. Valljuk, hogy a faültetés kézzelfogható, természetes kapcsolatot teremt a gyermek és szülőföldje között – emelte ki a polgármester.