Mindig az eredményesség lebeg az etesi U19-es gólzsák szeme előtt

– Remek teljesítménnyel zártál az élen az U19-es bajnokság góllövőlistáján. Mi kellett ehhez a kimagasló, 51 gólos szezonhoz?
– Az 51 gólomhoz jelentősen hozzájárult a második félszezonban feljavult csapatjátékunk. Az egyéni megoldásaim, elképzeléseim mellett kellett a csapat önzetlensége és az összetartó ereje. Fontos továbbá, hogy viszonylag a helyzeteimet gólra tudtam váltani. A mérkőzéseken folyamatosan próbáltam koncentrálni és az eredményességre törekedni.

– Másodikként zártatok a szomszédvár, Karancsberény mögött a keleti csoportban. Mennyire voltál elégedett ezzel a teljesítménnyel? Akadt benned hiányérzet, hogy nem jött össze a bajnoki döntő?
– Természetesen volt hiányérzet bennem, hiszen mindenki szeretne bajnok lenni. Ez velem sem volt másképp. Az idényben több olyan mérkőzés is akadt, amit meg kellett volna nyerni, és ha azok összejönnek akár az első helyen is végezhettünk volna. Ez sajnos azonban nem így alakult, de a következő szezonban azon leszünk a csapatommal együtt, hogy a lehető legjobb formánkat nyújtsuk és közösen megnyerjük a bajnokságot.

– Fontos gólokat szereztél az összetett bronzéremért vívott párharcban is. Milyennek értékeled ez a két meccset és miben voltatok jobbak, mint az Érsekvadkert?
– Ismeretlen csapat ellen mindig jó, izgalmas és egyben nehéz is játszani. Az első mérkőzést aránylag könnyedén vettük hazai pályán, viszont azt is tudtuk, hogy a visszavágó nagyon nehéz lesz és még az 5-0-ás győzelem ellenére sem dőlt el a bronzérem sorsa, ami a visszavágón be is bizonyosodott. Sikerült idegenben nagy erőket megmozgósítani magamban és a csapatban is egyaránt, így gólt tudtam szerezni. Ez is jelentős mértékben befolyásolta a bronzérem megszerzését. Nagyon izgalmas és teljesen két különböző meccset játszottunk. Gratulálok az érsekvadkerti csapatnak, sok sikert kívánok nekik a következő szezonban!

– A megye kettes bajnokságban sem vallottál szégyent. Hogyan jött a felkérés, hogy ott is pályára lépj és, hogy érezted magad ebben a ligában?
– A felnőtt bajnokságot Karancsalján kezdtem, akkor még megye háromban, és egy teljes idényt játszottam le ott 16 évesen. Az akkori edzőim mindig bizalmat szavaztak nekem, mivel állandó kezdő voltam. Egy idény után pedig felkérést kaptam a karancslapujtői egyesülettől, hogy szívesen látnának a csapatban/csapatokban. Örömmel el is fogadtam azt, játszottam többször is a lapujtői megye kettőben, de az U19 mindig közelebb állt a szívemhez. Legtöbbször sajnos azonban ugyanazon a napon voltak a meccsek, így választanom kellett. A megye kettes csapatban nagyszerű játékosokkal vagyok körülvéve és rendkívül jól érzem magam velük is.

– Iskolai szinten a Centrum Futsal sorozatban is kiváló eredményeket értetek el. Mennyire áll közel hozzád ez a szakág , hogyan gondolsz vissza a regionális, illetve az országos döntőre?
– A Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Technikum csapatával megnyertük a regionális döntőt, ami már magában is nagy szó. Nyírbátorban rendezték meg az országos tornát és a döntőt, ami hatalmas élményekkel és új barátságokkal gazdagított. Salgótarjánban több tornán vettem részt, több csapatban is játszottam már általános iskolás korom óta, ezért nem volt ismeretlen ez a környezet sem számomra.

– Mit hozhat számodra a következő szezon? Maradsz a jelenlegi csapatodnál és már a felnőtt futball kerül majd előtérbe?
– A következő szezont még biztosan a lapujtői egyesületnél szeretném tölteni, a váltás nincs tervben, hiszen jól érzem itt magam. Karancslapujtőn kiválóak a csapattársaim, jók az edzők, a vezetőség, egy nagyon komplett és baráti kollektíva az egész egyesület. Most már mindenképp szeretnék a felnőtt bajnokságban szerepelni és mindent meg is fogok tenni ezért. A következő szezonban eredményesen és kimagaslóan akarok játszani a karancslapujtői csapatokban.