Bemutatkozik Rákóczibánya, ahol kátyúmentes utaknak örülhetnek a helyiek

A beruházásnak köszönhetően egyebek mellett megtörtént a padlás és a födém részleges hőszigetelése, illetve az épület déli homlokzatára napelemeket szereltek fel, amely fotovillamos rendszer az intézmény saját villamosenergia-igényének kielégítését szolgálja.

Polgármester:

Jakab Gábor

Alpolgármester:

Domonkos Ferenc,

Tóth Krisztián Gábor

Jegyző:

Pollák József

Képviselő-testület:

Nagyné Németh Lívia, Kulákné Bányai Ilona, Sinka Istvánné (külsős tag)

Bizottságok:

Pénzügyi bizottság, elnök: Nagyné Németh Lívia

Önkormányzat székhelye:

3151 Rákóczibánya, Fő tér 8.

Telefon: 06-32-557-500,

06-32-557-501

E-mail: [email protected]

Lakosság száma: 649 fő

Civil szervezetek:

Rákóczibányai Faluszépítők Egyesülete (1996), Rákóczibányai Nők a Jövőért Egyesület (2007), Rákóczibányai Polgárőrség Egyesület (2016)

Jakab Gábor, a település polgármestere elmondta: a pályázati források mellett a fejlesztések legjavát a közmunkaprogram keretein belül tudják megvalósítani.

– Sokan lenézik a közmunkaprogramot, holott igazi értéket lehet teremteni a segítségével. Már a legelső évben látványos eredményeket értünk el, így például rendbe tettük a Gagarin, a Borbála és a Tőkési utak által határolt területet, majd ott fóliasátras, valamint szabadtéri növénytermesztésbe kezdtünk. Emellett az elmúlt három évben 235 méternyi járdát és 400 méternyi kerékpárutat építettünk, amelyek karbantartása, illetve a mellettük lévő árkok rendbetétele szintén folyamatos munkát jelent. Az elmúlt években az utak minőségének javítása is elengedhetetlen volt, ezért az Újélet út 120 méteres és a Szénégető út 80 méteres szakasza, a Tőkési út legkritikusabb 90 métere, illetve a Kertész út 140 méteres része is új aszfaltszőnyeget kapott – hangsúlyozta Jakab Gábor.

A polgármester továbbá kifejtette, hogy nem csupán a település építésében, hanem szépítésében is nagy szerepet vállalnak a helyi közfoglalkoztatottak. Így például az óvoda udvarán építettek egy babaházat, tavaly elkészült a Fő teret díszítő harangláb is, valamint két egymást követő év munkájának hála a község szabadtéri színpada teljesen megújult.

Látnivalók

Hazánk földtörténetének egyik fontos eseménye az ország észak-keleti részén bekövetkezett barnakőszén-képződés volt. Mindez a Miocén földtörténeti korban kezdődött, amely mintegy 18 millió évvel ezelőtt történt. Rákóczibánya felszínét is e barnakőszén-telepes rétegsorok, illetve ezek fekvő- és fedőképződményei építik fel. A település egykor mocsárral és láppal borított vidéke ősi élőlények életének nyomait rejti magában, az itteni kőzetek számos fosszíliát őriztek meg az utókornak, így immár közel százötven éve gyarapodik a település földtani gyűjteménye, amelyeket a régi iskola épületében helyeztek el. Emellett a jelen korban is értékes ásványokat – például a még kiaknázatlan szénmezők, vagy bentonit lelőhelyek – rejt a község talaja.

Megkérdeztük: Mi a véleménye Rákóczibányáról?

Tóth Krisztián: – Negyven éve ez a falu az otthonom. Alpolgármesterként mi mást mondhatnék: gyönyörű helyen élünk, körülöttünk erdők és mezők, a környék horgásztavai pedig remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. A problémák ellenére folyamatosan fejlődünk, a közbiztonság is jó és mindig öröm hallani, amikor valaki mindezt látva azt mondja: szeretne ideköltözni.

Kulákné Bányai Ilona: – Itt születtem, ezen a településen dolgoztam közel negyven évig óvodapedagógusként. A község életében aktívan részt vettem, és veszek a mai napig is. Szeretek itt élni, és bízom benne, hogy ezt az érzést továbbítani tudtam szülőként és pedagógusként. Sajnálatosnak érzem, hogy az itt élők hajlamosak kétfelé húzni, holott összefogással többet érhetnénk el.

Ziman Péter: – Amikor először itt jártam, éreztem, hogy szívesen élnék itt. Az elképzelés úgy tizenhárom éve valósággá vált. A helyi polgárőrség szolgálatvezetőjeként a mindennapok során aktívan részt veszek a falu életében. Nemcsak polgárőrként, civilként is próbálom komfortossá, jobbá tenni településünket. Szeretek itt élni, mondhatnám nincs az a pénz, amiért elköltöznék.

– Ön szerint mi volt a falu történetének legfontosabb pillanata?

– Az elmúlt húsz év legfontosabb döntése az önállóvá válás volt. Rákóczibánya 2002 és 1989 között Bátonyterenye, előtte Kisterenye, még korábban pedig Nemti része volt. A település lakói 2000-ben fogalmazták meg először, hogy önállóan szeretnének dönteni sorsukról. A települést Mádl Ferenc, a Köztársaság elnöke 2001-es határozatában nyilvánította önálló településsé, így a falu 2002-ben megválaszthatta első polgármesterét és képviselő-testületét. Az önálló Rákóczibánya – ha kis lépésenként is – folyamatosan fejlődik, így az akkori döntés jónak bizonyult.

– Mi lesz a következő lépés?

– Sikeresen pályáztunk a Magyar Falu Programban, amelynek köszönhetően mintegy 15 millió forintos támogatással tudjuk felújítani a hivatal épületének emeleti helységeit, így számos egyéb korszerűsítés mellett kicseréljük a nyílászárókat, kialakítjuk a fűtési rendszert, illetve vizesblokkokat is létrehozunk.

– Hogyan tovább a jövőben?

– A célunk továbbra is az, hogy modernebbé tegyük Rákóczibányát, ehhez elengedhetetlen a szennyvízhálózat és a gázhálózat kiépítése. Amennyiben előre tudunk lépni e két fejlesztésben, akkor például emelkedhetnek az ingatlanárak és a meglévő négy-öt egyéni vállalkozó mellé újak érkezhetnek, akik további álláslehetőséget kínálnak, valamint olyan lakókat vonzanak ide, akik egy családias kis faluban képzelik el életüket.

Belügyminisztériumi jutalomban részesültek

A belügyminisztérium a közfoglalkoztatási programok megvalósításában nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréséért tízmillió forint összegű jutalomban részesítette a települést.

Mindez kiemelkedő teljesítménynek számít, hiszen az elmúlt évben Rákóczibányán kívül mindössze két megyei község – Csécse és Sóshartyán – kapott ilyenfajta elismerést. A pénzből a helyi önkormányzat tíz darab új, szűkebb hazánkban is egyedülálló napelemes LED-kandelábert vásárolt, amelyekkel a Kazári út mellett futó kerékpár- és gyalogutat világítják meg.

A lámpák a legkorszerűbb módon üzemelnek, hiszen napközben a napelemek töltik fel a világítótestek akkumulátorait, amelyeknek köszönhetően éjjel automatikusan bekapcsolnak és hálózati áram nélkül nyújtanak fényforrást a gyalogszerrel vagy kerékpárral közlekedőknek.

A jutalomból emellett felújították a Kertész utat, ledes világítást kapott a Gagarin úti sportpálya, beszereztek egy traktorra szerelhető hótoló adaptert, illetve egy fűnyíró kistraktort és felújították a bobcatet is.

Harangláb építésével is tisztelegtek a múlt előtt

A településen a 68. bányásznapi ünnepség keretében avatták fel a falu újonnan épített haranglábát, amellyel a település bányászmúltjának kívántak emléket állítani.

Rákóczibányán 1881-ben nyitották meg az első bányát, majd Walser mester 1884-ben harangot adományozott a település számára. Ez a cselekedet nagyon fontos részét képezi a falu történelmének. Abban az időben a harang nemcsak a hitet erősítette a bányászok körében, hanem a település létét is igazolta, mivel vallási kezdeményezések csak azokon a helyeken valósulhattak meg az idő tájt, ahol a népesség tartósan letelepedett. Az ötvenes években további bányanyitásoknak köszönhetően új lakások építésével létrejött az úgynevezett Újtelep. A harang hosszú évtizedeken keresztül kondult meg délben vagy jelezte a bányászoknak a mise kezdetét.

A település virágkora a hetvenes évek közepéig – a bányák bezárásáig – tartott. A község a bányászok előtti tisztelet jeleként állította a haranglábat. Az emlékhelyet, valamint magát a harangot Korponai István diakónus áldott meg.