Nógrádi motívumokat is felidéznek a hagyományos technikával írt húsvéti tojások (videó)

A fehérre meszelt parasztház szinte azonnal szembeötlik a Fülekhez közeli kistelepülés utcájában. Annak minden részlete azt hirdeti: az itt élők nem csak gondozzák, hanem élik is a hagyományokat. A köztiszteletben álló tanár házaspár, Benko Pál és felesége Benkoné Horkay Tünde népi kézművesként, saját példájukon keresztül ismertetik meg a fiatalokat őseink hagyatékával.

– Egészen kicsi lány voltam, amikor a nagymamám megmutatta a tojásírás viaszos batikolt technikáját. Az akkor ellesett tevékenység egy időre feledésbe merült. Majd Zalaegerszegen, egy nyári egyetem alkalmával ismerkedtem meg Bércziné Szendrő Csillával, a népművészet mesterével, és az ő biztatására kezdtem ismét tanulmányozni a motívumokat – kezdte a történetet Tünde, majd a fiókos kaszniból elővett jó pár üresre fújt és megtisztított tojást, méhviszat és írókát tett maga elé és játszi könnyedséggel kanyarította a törékeny héjra a motívumokat.

– A családi és a baráti körünkben egész évben vétek feltörni a tojást. Így húsvét előtt mindig van mivel dolgozni, de nem csak ebben az időszakban veszem azokat elő, ha időm engedi, máskor is szívesen foglalom el magam ezzel a tevékenységgel – hangsúlyozta.

Az évek során Nógrád, Gömör és Hont megyékből, de távolabbi vidékekről – Erdély, Gyimes, Moldva, Zobor, Tolna, Mura – több mint 260 mintát gyűjtött össze. Nógrád megyében a viaszos-batikos technika volt a legelterjedtebb, Tünde is ezt a módszert alkalmazza. Forró viaszba mártja az úgynevezett írókát – ami egy 15 centiméteres szőlővenyigébe erősített fém tölcsér –, azzal folyamatos vonalakat tud a tojásokra írni. A színezéshez természetes anyagokat használ. A piroshoz a vöröshagyma külső héját, a zöldhöz csalánt, vagy dióhéjat, a lilához lilakáposztát, vagy a hortenzia szirmát, a feketéhez pedig szárított bodzabogyót főz fel. Ebben a lében legalább egy napig állnak a tojások, majd forgatva szárítja azokat. Azért festik pirosra a legtöbb helyen a tojásokat, mert az Jézus kiontott vérét jelképezi. A feltámadás óta még egy töltetet kapott a tojás szimbóluma: a Megváltó úgy törte fel a sziklasírt, mint csibe a tojásokat. Ez az újjászületést jelképezi.

– A minták közül azok a legrégebbiek, amelyek felosztják a tojás felületét, azon ugyanis a világmindenséget próbálták ábrázolni. A Föld Egyenlítőjéhez hasonlóan két félre osztották azt, majd az egymásra merőleges hosszanti gyűrűkkel tovább rámázták – fogalmazott Tünde. – Elsősorban az öt elemet vitték fel a tojásra: a földet egyenes vonallal, a vizet pedig hullámossal ábrázolták. A középről induló sugár a Napot és a tüzet szimbolizálta, a levegőt a Földhöz hasonlatosan egyenes vonallal jelölték, azonban nem zárták le a végét, hanem kanyarították azt. Az életet pedig kis életfákkal ábrázolták. A pöttyök a kicsi magvakat jelképezik, amiből az élet keletkezik.

A hímes tojás szerelmi ajándék is: a hímek kapják az életet adó vízért cserébe, amitől a lányok szépek és termékenyek lesznek. Ez egy termékenységvarázsló szimbólum. A hímes tojásokat általában közvetlenül húsvét előtt, a nagyhéten készítették, abban az időben ugyanis nem lehetett üres, kifújt tojást adni. Ebben az esetben elvesztette volna a jelképét: az élettelenből élő válik. Ezért régen megfőzték a díszíteni kívánt darabokat.

– Fontos misszió számomra, hogy megismertessem a fiatalokkal ezt a részben elfeledett hagyományt. Ezért elkötelezetten tanítom, amerre járok – fogalmazott a népi kézműves, aki több mint 20 éve a füleki magyar tanítási nyelvű Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa.– Úgy vélem, hogy az ember példamutatásával tud leginkább hatni másokra. Amennyiben hitelesek vagyunk a gyerekek számára, ők is pozitív értéknek fogják tartani a kézművesség különböző formáit – vallja a tanárnő.

Mint mondta: még a koronavírus-járvány alatt alakították meg a Motolla Kézműves Bartái Kört, ahol hímző-, mézeskalács- és bútorfestő szakkört is szerveztek. A tojásdíszítés többféle technikáját gyakorolják a tagok, van aki a drótozás, más a szalmarátét, a maratás, vagy éppen a patkolás módszerével dekorálja a törékeny héjakat. Tündétől pedig a viaszos batikolást sajátíthatja el az, akit érdekel ez a hagyományos technika. Húsvéthétfőn erre alkalma lesz annak, aki ellátogat a Füleki várba.